2012. március 8., csütörtök

Majdnem Cannoli

Mindig is szerettem nézni a különböző főzős műsorokat. Még jó régen valamelyikben láttam, hogy készítettek valami csőszerű tésztába töltött krémes süteményt, de nem igazán emlékeztem rá pontosan, hogy mi volt az. Némi közvélemény-kutatás - kollégák, ismerősök megkérdezése utána - sikerült kiderítenem, miről is van szó. Szóval ő a cannoli, ami egy szicíliai édesség. Miután megtaláltam a receptet, sajnos konstatáltam, hogy dió kell a tésztájába. Mivel édes lányom nem nagyon szereti a diót, így átalakítottam a receptet és tulajdonképpen egy töltött ostya lett belőle.

Hozzávalók:

7 dkg vaj
25 dkg porcukor
4 tojásfehérje
25 dkg liszt

Töltelékhez:

25 dkg házi krémsajt
20 dkg porcukor
2 ek vanília kivonat

Az eredeti receptek sütőben való sütést javasolnak, de én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van ostyasütő gépecském, így én abban készítettem el a hengereket. 
A tojásfehérjéket elkevertem a cukorral, de nem vertem fel habbá. Ezután jött  hozzá a liszt és hozzácsurgattam az olvasztott vajat is. Ezután egy kicsi olajjal megkentem az ostyasütőt és kisütöttem rajta a lapokat. Még rögtön melegen feltekertem őket, mert amint kihűl már megkeményedik. 
A töltelék-krémhez a házi krémsajtot elkevertem a cukorral és a vanília aromával, majd fogyasztásig hűtőben tároltam. Tálalás/fogyasztás előtt habzsákba töltöttem a krémet és belenyomtam a hengerekbe. 

4 megjegyzés:

Nelli írta...

De jóóóóó!Ötletes!Mindenféle gyümölcsös krémmel is finom lehet!:)

Névtelen írta...

Imádom az ostyás sütiket, nagyon tetszik ez is.Az eredeti diós változatot hol találni és az ostyasütőt hol vetted?
Marika

Névtelen írta...

Megírnád, hogy milyen sütőben sütötted?Nagyon tetszik a sütid!!
Az eredeti diós verziót hol lehet találni?
Marika

DebiGabi írta...

Nelli,
Isteni lehet pl. egy kis eperrel megbolondítva a krém:)

Marika,
A google-ba írtam be, hogy cannoli és úgy adta ki a receptet, de már nem emlékszem sajnos melyik volt az pontosan, de a legtöbb helyen ugyanaz a verzió található meg.
Az ostyasütőt még régebben a Lidl-ben vásároltam pár ezer forintért, bár azóta sem láttam, mert több ismerősöm is kereste.