Kislányom kapott még Mikulásra elég sok csokit, amiből csokiöntetet főztem, aminek kapcsán eszembe jutott, hogy milyen régen ettünk Gundel palacsintát. A palacsinta sütés soha nem tartozott a kedvenc időtöltésem közé, de időre-időre ráveszem magam, mert szeretni viszont nagyon szeretem:))) A palacsinta tészta az, amit én soha nem szoktam méricskélni csak adogatom bele a hozzávalókat, de úgy gondolom erre szinte mindenkinek megvan a maga kialakult receptje, szokása.
A csokiöntethez a csokimikulásokat összetördeltem ez volt 20 dkg, jött hozzá kb. 5 dkg vaj, 2 ek porcukor, 1 ek kakaópor, kb. 1 dl tej és 10 dkg étcsokoládé. Ezt lassú tűzön felolvasztottam sűrű kevergetés közben.
A palacsintákat kisütöttem, majd megszórtam cukros dióval és háromszögre hajtogattam végül meglocsoltam a csokiöntettel, pici diót szórtam dekorációnak a tetejére és már lehetett is falatozni.












7 megjegyzés:
Nagyon guszta! És a napfény még csábítóbbá varázsolja! :o))
Finom változat!
Nyálcsurgató!!
Illéskrisz,
Vasárnap végre volt olyan szép az idő, hogy normálisabb fényviszonyok között lehetett fotózni:D
Vicuska,
Finom bizony:)
Anazar,
Köszi:D
Nagy kedvencem, mindig ezt rendelek az étterembe, ha még belémfér a desszert!! Már ideje lesz itthon is elkészítenem! :) Csodásan néz ki!! :)
Csodálatos a palacsinta!!!Még az is kedvet kap hozzá aki soha sütött!!!
Gundel is megirigyelheti!
Kimaradt a nem! bocs
Megjegyzés küldése