2011. november 15., kedd

Aranygaluska

Egy kedves ismerősömtől kaptam egy jó nagy zsáknyi diót. Régóta járt már a fejembe, hogy milyen régen sütöttem aranygaluskát, így kimondottan jókor érkezett a szállítmány. Jó pár év eltelt azóta, hogy aranygaluska került volna az asztalra, van annak már 4-5 éve is, így mondanom se kell, hogy nem találtam a jó kis receptemet. Szerencsére az internet világában sokkal könnyebb egy-egy receptet találni. Több verziót is áttanulmányoztam, amiből végül összeállítottam a nekem legjobban megfelelőt.

Hozzávalók, amiket használtam:

kb. 55 dkg liszt
2 dl tej
3 dkg friss élesztő
csipet cukor
3 tojás sárgája
10 dkg olvasztott vaj
10 dkg cukor
csipet só

1 citrom héja
10-15 dkg darált dió
2-3 ek kristálycukor

Vaníliás krémhez:

6 dl tej
1 csomag vaníliás pudingpor (főzős)
1 tojássárgája
2 tojásfejérje
3-4 kanál cukor

A tejben felfuttattam az élesztőt. A lisztet egy tálba tettem, majd hozzáadtam minden hozzávalót. Jól összegyúrtam. Azért írtam kb. 55 dkg lisztet, mert a gyúrás közben került még bele valamennyi, amíg már nem ragadt nagyon a kezemre, így nem tudom pontosan megadni a mennyiségét. Konyharuha alatt meleg helyen pihetettem 1 órán át. A pihentetés ideje alatt törtem diót, majd megállapítottam, hogy nincs mivel ledarálni, így botmixerrel próbálkoztam, minek eredményeképpen maradtak benne szép nagy darabok is, de végül is nem rontotta el. A dióhoz hozzákevertem a kristálycukrot és ráreszeltem a citrom héját. A tésztából 2-3 cm-s gombócokat gyúrtuk a leányzómmal és megforgattuk a cukros-dióban. Egy sütőformát kivajaztam, kiliszteztem és ebbe helyeztem egymás mellé a dióban megforgatott gombócokat. Ezután megint pihentettem egy jó fél órát, meleg helyen. 180 fokos sütőben kb. 45 percig sütöttem. Mikor kezdett szép barnás színe lenni késznek nyilvánítottam.
A sütési idő közben elkészítettem a vaníliás krémet. 5 dl tejet feltettem melegedni 2 ek cukorral. A pudingport 1 dl tejet és a tojás sárgáját 1 ek cukorral csomómentesre kevertem, majd a forró tejbe öntöttem és besűrítettem vele. A két tojásfehérjét kemény habbá vertem fel és a vaníliás pudingba kevertem. Miután a tészta ehető állagúra hűlt, kiporcióztam mindenkinek egy-egy adagot rákanalaztam a vaníliás krémből a tésztára, és már lehetett is falatozni:)))) Legnagyobb boldogságomra a kisasszony is evett belőle, pedig ő nem szereti a diós süteményeket, de ennek a tésztája nagyon jó állagú és ízű lett.



10 megjegyzés:

Tündi írta...

Húúú de nagyon guszta lett. Azt hiszem itt az ideje, hogy nálam is készüljön arany galuska...

Nelli írta...

Nagyon szeretjük, de én is régen készítettem már nagyon.Eszembe jutott 1-2 hete, hogy kellene csinálni.Mindenki nagyon szereti, mégis ritkán készül.Én a Lajos Mari féle változatot szoktam készíteni.Látom a citromhéj nálad is elmaradhatatlan.Örülök, hogy a kislányod is jóízűen falatozta.:-)

DebiGabi írta...

Tündi,
Nagyon tudom ajánlani:D

Nelli,
Most csináltam először citromhéjjal, de valami isteni lett vele. Szerintem a leányzó is azért ette ilyen jóízűen:)))
Képzeld, ezz még vasárnap sütöttem, de még tegnap is nagyon finom volt, abszolút nem volt száraz!!

Altair írta...

Még sose próbáltam ki. :o) Na, lementettem, majd ha jövőre nem lopják el a diónkat, kipróbálom. :o)

Barbi írta...

IMÁDOM! És még sosem csináltam, pedig a recept már lefűzve vár! :))

DebiGabi írta...

Altair,
:( De jövőre biztosan megmarad a diótok!!!

Barbi,
Ismerős helyzet. Mennyi ilyen receptem van nekem is, amit begyűjtöttem, rendszereztem, lefűztem azzal a felkiáltással, hogy majd megsütöm:))))

Aleda írta...

Régen sokat készítettem én is,de egy jó ideje elmaradozott.Nagyon guszta lett a tied.

Niki írta...

Lehet egy like - ot nyomni:))))

DebiGabi írta...

Aleda,
Köszönöm:D

Niki,
:)))))))))

írta...

Hm... Biztos nagyon fincsi! Mert a képen Nagyon de nagyon guszta. :)))