2010. november 6., szombat

Répatorta


Ez itt az első répatortám. Nem mondanám, hogy az utolsó, de nem tartom valószínűnek, hogy sokszor elkészítem a jövőben. Annyira nem lett rossz, de nem ez lett a kedvenc tortám... Régóta járt a fejemben, de eddig ahányszor megemlítettem kis családomnak, elég furcsán néztek rám, hogy mit akarok készíteni., így csak tologattam a dolgot. Tegnap délután végül elérkezett ennek is az ideje. Átnéztem több az interneten található receptet, és megint megállapítottam, hogy nagy különbség nincs közöttük, csak néhány apróbb eltérés. Ezekből kimazsolázva készült az én verzióm:))

Hozzávalók, amiket használtam:

30 dkg kristálycukor
1,5 dl olívaolaj
0,5 dl étolaj
4 egész tojás
30 dkg liszt
5 dkg apróra vágott dió
5 dkg apróra vágott mandula
40 dkg reszelt sárgarépa
késhegynyi fahéj
1 csomag sütőpor

Krém a tetejére
25 dkg házi krémsajt vagy mascarpone
10 dkg porcukor
1 citrom héja
1 citrom leve
2 ek vaníliaaroma

Első lépésként a cukrot elkevertem az olajokkal, majd egyesével hozzáadtam a tojásokat.  A sárgarépát megpucoltam és sajtreszelőn lereszeltem. A lisztet kimértem és hozzákevertem a sütőport, majd belekevertem a fahéjat és az apróra vágott diót, mandulát. Hozzáadagoltam a tojásos masszához. Egy 26 cm-es tortaformát kikentem vajjal és beszórtam liszttel. Beleborítottam a masszát és 180 fokos sütőben több mint egy órán át sütöttem. A sütés vége felé tűpróbával néztem meg a tésztát, mert a közepe egy kicsit nehezebben akart megsülni. Miután végre nagy nehezen megsült kivettem a sütőből és hagytam teljesen kihűlni. Ezalatt elkészítettem a krémet a tetejére. A házi krémsajtba belereszeltem a citrom héját, belenyomtam a levét és hozzákevertem a porcukrot, valamint 2 ek vaníliaaromát. Jó alaposan összekevertem, majd a kihűlt tészta tetejére kentem. Nagy bánatomra édes leányzómnak nagyon nem ízlett és nem is volt hajlandó fogyasztani belőle:(

3 megjegyzés:

Bianka írta...

Ma én is elkészítettem egy hasonlót, csak igazi tortásat.Sajons nem tudom milyen, mert holnap lesz terítéken és én sem ettem még, de addig is a tiéd nagyon guszta

ivan írta...

Gabi
Csatlakozom a lányod véleményéhez.
Minden esetre bátorságod dicséretet érdemel,két okból:
- vállaltad az elkészítését
- megkínáltad lányodat

DebiGabi írta...

Bianka,
Köszönöm:)

Ivan,
Alapból nem igazán válogatós a leányzó, és tisztában is vagyok vele, hogy miket nem eszik meg, de azért mindig próbálkozom, reménykedem...:)