2009. május 28., csütörtök

Banános fagyi kocka, némi személyes gondolattal

Napok óta furcsa hangulatban vagyok. Ezért arra gondoltam, most egy kicsit másfajta bejegyzést fogok írni. De azért a végére ott a fagyi recept is:)))
Olvasgatva, nézegetve mások oldalait, egy kicsit elgondolkodtam. A blog írók általában különböző fantázia neveket, beceneveket használnak, és "mindenféle" képeket tesznek ki profiljukba, és nem a saját fotójukat (tisztelet a kivételnek). Ez különösen elgondolkoztatott, ha már nem írja ki a valódi nevét, akkor legalább a fényképét kitehetné, mert olyan személytelenné válik tőle számomra az egész, de ez csak az én szerény véleményem. De az is lehet, hogy nekik így könnyebb az írás, hogy nem mutatja, hogy ki is ő valójában...
Tény és való, hogy én sem írok le magamról sok mindent, de ehhez hozzátenném, hogy azt vettem észre magamon az utóbbi időben, ami valószínűleg a korral is jár:))), hogy egyre bizalmatlanabb vagyok az emberekkel, nagyon nehezen barátkozom, ismerkedem új emberekkel. Nagyon tudok ragaszkodni, talán túlságosan is emberekhez, tárgyakhoz, de sajnos egyre nehezebben tudok váltani, változtatni, újítani, pedig nagyon kellene néha...
Az egész blog készítést, írást egy régi osztálytársam fantasztikus blogja ihlette meg, ami komoly elfoglaltsággá nőtte ki magát az elmúlt pár hónapban. Nem ez nem teljesen igaz, komoly függőség alakult ki nálam is…:)))
Szeretem nézegetni, figyelni mások oldalait. Néha a szám tátva marad, hogy egyeseknek mire van ideje, miket képesek elkészíteni, alkotni, kreálni. És őszintén megmondom, néha az irigység is megjelenik a gondolataimban ettől...
A következő napokban nem leszek számítógép közelében, mert elutazunk Mosonmagyaróvárra bicikli túrázni, pihenni a kislányom óvodás társával és szüleivel.
No számítógép, no internet. Komoly elvonási tüneteim lesznek, de lehet, hogy jót tesz majd nekem.
Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy milyen sokan nézegetik, látogatják az oldalamat, de szokatlan, és nagyon furcsa érzés is, hogy különböző számomra ismeretlen emberek nézegeti, esetleg el is készítik a saját receptjeimet, kajáimat, amiket én csak a családomnak készítek mondjuk vacsorára. Nagyon szeretek főzőcskézni, sütni, és szívesen kipróbálni újabb és újabb recepteket.
Na befejeztem, ennyi volt a személyeskedés, nem fogok ebből rendszert csinálni....
És íme a banános fagyi kockám:

Hozzávalók:
1 nagy doboz natúr joghurt
2 dl tejszín
2 db banán
2 evőkanál cukor
Tudom, hogy nem igazán van a banánnak most szezonja, de a múlt héten a Lidl-ben 199 Ft-ért volt kilója, és vettem belőle egy nagyobb mennyiséget, és arra gondoltam készítem belőle fagyit is. Az összes hozzávalót botmixerrel eldolgoztam, majd az Ikea-s fagyi tartóban töltöttem a leányzónak jégkrémnek. Mivel újfent sikerült nagyobb mennyiséget készíteni, mint ami belefért, hirtelen felindulásból azt találtam ki, hogy a jégkocka tartóba töltögettem a maradékot, ezért lettek a kockák:))) Így is nagyon finom és ehető voltam, csak szokatlan volt a formája.


5 megjegyzés:

Altair írta...

Szerintem mindenkinek megvan a maga oka a rejtőzködésre.

Az én profilképem egyébként egy internetes avatárkészítővel készült, én tényleg olyan vagyok (kövér, szőkésbarna, hosszú hajú, kék szemű, gyerekes, éjjeli bagoly). :o)

Nekem ez a második blogom, a zártban van fénykép is rólam, többen olvassák azt is, csak az ismeretlenek előtt zárt. Úgy értem, hogy akik olvassák, azokat sem ismerem személyesen csak a blogjukon keresztül.

Sőt többször személyesen is találkoztam olyan ismeretlenekkel, akikkel így az interneten keresztül jöttem össze. Az összegyűlt tapasztalat alapján nekem a személytelenség biztonságot jelent.

Nem talál meg az exvőlegényem, hogy megalázzon a saját blogomban. Nem talál meg az ismerősöm, akit megemlítek benne névtelenül.

Nem tölti le senki perverz a családi képeimet - legfeljebb olyat, ami után senki nem ismer fel.

A múltkor egy rabaci nyaraláson készített (fotóstoppolt) képeimet MÁS töltötte fel a google maps-ba, miután a blogomból lementette. Az oldalsáv bizonyította, hogy nem képzelődök, az egyik látogatóm a google keresésen át érkezett.

És ha nincs fenn nyilvános fényképem, sem címem, akkor az adóhivatal se fog kijönni - mert sokat utazom - azzal, hogy "kérem szépen, olvastam a blogján, hogy itt és ott járt, sokat utazgat, miből is futotta?" "Olvastam, hogy nappali egyetemre jár, miből tartja el a családját?" Nem lopom rá a pénzt, sőt minden adózásom szabályos, de nem megyek házhoz/hivatalhoz pofonért. :o)

A meskán most végigbüntette a kreatív anyukákat az apeh álvásárlásokkal. Sajnáltam is őket nagyon.

DebiGabi írta...

Altair,
A soraidat olvasva más szemszögből látom ezt az egészet. Csak tényleg úgy érzem, hogy néha jó lenne egy-egy arcot tenni az írásokhoz, de ez végül is a saját hülyeségem. Majd elmúlik.
Eddig nem is írtam semmi személyeset a receptekhez, csak egy-két apróságot.
Amikor írtam a bejegyzést, csak úgy jött belőlem kifelé, úgy éreztem le kell írni. Kár volt
Azt hiszem a jövőben maradok csak a kaja leírásoknál, recepteknél, azzal nem bántok vagy gázolok bele mások lelkivilágába...
Bár az is lehetséges, hogy egy hét múlva törlöm az egész blogot. Jó lesz pár napig számítógépezés nélkül.

Altair írta...

Jaj, dehogy bántottál meg. Csak meg szerettem volna írni az én okaimat. :o)

Nehogy megszüntesd miattam a blogodat, mert nagyon szeretem a receptjeidet. Én magam csak hétvégén szoktam "rendes" kaját főzni hétközben csak egyszerű vacsikat készítek és nálad legalább hétközben is gyönyörködhetek finomságokban.

Remélem, hogy én sem bántottalak meg!

Bodza írta...

:O

hűha
Ez meg hogy jutott eszedbe?
(a törlés)

DebiGabi írta...

Kicsit rossz passzban vagyok:((
És nagyon-nagyon fáradt.
Kicsit sok negatívum ért az elmúlt időszakban.
A környezetváltozás talán segít, és a hosszú hétvégén megpróbálom kipihenni magam és egy kicsit rendezni kesze-kúsza gondolataimat, dolgaimat...